alapelvek

Nyitottság, kreativitás, elfogadás

A Gyermekek Háza nyitott iskola, elfogadjuk, természetesnek tartjuk, hogy minden gyerek más és más, önálló személyiség. Fontosnak tartjuk a gyerekek minél mélyebb megismerését, egyéni fejlesztését.

Önálló döntésre, felelősségre neveljük tanítványainkat, biztatjuk őket a kreatív, kritikai gondolkodásra, véleményük szabad, kulturált kifejezésére. Tanítványainkkal a tiszteleten alapuló partneri viszony kialakítására törekszünk.

Fontosnak tartjuk az elfogadást, az empátiát, a toleranciát. Bízunk az egyéni különbségeket tisztelő, elfogadást nyújtó nevelés, oktatás személyiségfejlesztő hatásában. Tanulóink az iskolai élet minden mozzanatában együtt élnek sajátos nevelési igényű társaikkal. Számukra egyértelmű a sérült emberek elfogadása, tisztelete. Megtanulják, hogy mindenki felelős önmagáért, társaiért, bárki tud segíteni és szorulhat segítségre.

 

Befogadó iskola, integráció, tehetséggondozás

A Gyermekek Háza befogadó (inkluzív) iskola, osztályainkban együtt tanulnak ép és sérült, különböző adottságú, érdeklődésű, eltérő ismeretekkel, lehetőségekkel bíró diákok. A különbözőséget értékként kezeljük, valljuk, hogy az iskola, a pedagógusok feladata az egyéni lehetőségekhez való igazodás.  Célunk, hogy a tanulók tudása gyarapodjon, haladjon, egyéni szükségletek szerint kínálunk lehetőségeket és nyújtunk segítséget a tanuláshoz, a nehézségek leküzdéséhez, és a tehetségek kibontakozásához, fejlődéséhez. Célunk, hogy diákjaink örömmel vegyenek részt a tanulásban, elfogadásuk, reális énképük alakuljon, önbizalmuk erősödjön.

A differenciált tanulási környezet lehetőséget teremt arra, hogy a tanulás során igazodni tudjunk tanítványaink sokszínűségéhez.  Ez a szemlélet és módszertani kultúra teszi lehetővé, hogy a Gyermekek Háza minden osztályában tanuljon 2-3 sajátos nevelési igényű gyermek, kiemelt figyelmet fordíthassunk az egyéni fejlesztésre és a tehetséggondozás megvalósítására.
Magyarországon elsők közt, az 1993/94-es tanév óta valósítjuk meg a sajátos nevelési igényű gyerekek ép társaikkal való együttnevelését.
A sérülésből adódó hátrányok kompenzálása érdekében sérült tanulóink – egyéni szükségleteiknek megfelelő időben – rehabilitációs célú fejlesztő terápián vesznek részt, gyógypedagógus szakemberek közreműködésével.

 

Személyre szabott nevelés, oktatás

Fontosnak tartjuk a tanulási esélyegyenlőség megvalósítását.

A Gyermekek Házában a tanórai differenciálás, az adaptív tanulásszervezés megvalósításával történik az egyéni sajátosságokhoz való igazodás. A kooperatív, tanulók együttműködésére építő tanulás, a differenciált rétegmunka, a többszintű tanulásszervezés kiváló tanórai lehetőséget biztosít erre.

Hiszünk a tanulók aktivitására, tevékeny részvételére építő tanulásban.    A tanulási folyamat szervezésénél a kutató, felfedező, cselekvéses tanulás kerül előtérbe. Tanóráinkon az ismeretközlő pedagógus és befogadó tanuló alapállás helyett az együtt munkálkodó gyerekek, és pedagógusok közös tevékenysége folyik. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók előzetes tudásukat, tapasztalataikat mozgósítsák, tevékenyen vegyenek részt az ismeretek elsajátításában.

 

Készség, képességfejlesztés, kompetencia alapú oktatás

A tantárgyi ismeretek mellett fontosnak tartjuk azon készségek, képességek fejlesztését, melyek segítik a diákok gyakorlati életben való sikeres helytállását. Fontos készségnek tartjuk többek közt akreativitást és innovációt, a kritikai gondolkodást és problémamegoldást, az önszabályozást, az együttműködést, a kommunikációt és az infokommunikációs technológiák biztos használatát.

A Gyermekek Házában olyan iskola környezet kialakítására törekszünk, amely a lényegi tantárgyi ismeretek elsajátítása mellett alkalmas e készségek, kompetenciák fejlesztésére. Programunkban alkalmazott tanulásszervezési eljárások – kooperatív technikák, differenciált rétegmunka, individualizált tanulás, többszintű tanulásszervezés, téma és projekthetek – kiváló lehetőséget nyújtanak ehhez.  A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt szerepet kap a digitális kompetencia fejlesztése is.

 

Közösségfejlesztés, együttműködés

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tudják, érezzék, hogy egy közösséghez tartoznak, és tudnak tenni közösségük működéséhez. Tanítványaink gyakran tanulnak a kooperatív munkában, ahol szükséges a társak közötti együttműködés, a közös felelősségvállalás, az együttes tevékenység megvalósítása. A tanulási helyzetek során nem versenyeznek egymással a gyerekek, így az egymás legyőzése helyett az egymás segítése, társuk teljesítményének elismerése válik értékké. Közösségfejlesztő hatású a sérült gyerekekkel való folyamatos együttlét, felismerve, hogy minden gyermek a közösség teljes értékű tagja.

Osztályközösségeink alakítását segítik az évnyitó kirándulások, osztályrendezvények, ünnepek, szabadidős programok. Ugyanígy fontosnak tartjuk az 1-8 évfolyamon együtt tanuló gyerekek közösségének kialakítását is. E célt szolgálja az érkező elsősök ünnepélyes avatása, a végzős tanulók búcsúztatása. A karácsonyi vásár, a közös, meghitt ünnepek, a Gyermekek Háza olimpia, a Tavaszi Fesztivál, a Hidegkúti betlehemes, a farsang és egyéb iskolaszintű programok mind az együvé tartozás érzését erősítik. A közös játék, nyaralás élményét biztosítják az erdei iskolák és a nyári táborok is.

 

Tankönyvek

Gyermekek Háza sajátossága, hogy az optimális terhelés megvalósítása érdekében, differenciált ismereteket nyújtó tananyaggal dolgozik. Ezért a program pedagógusai folyamatosam állítják össze a gyerekek eltérő képességeihez igazodó differenciált tevékenységek és feladatsorok rendszerét.

A program tanítói által alkotott differenciált tananyag feldolgozások egy része tankönyv formában megjelentek.

A Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveire jellemző, hogy egy-egy témakört- legyen az olvasás, matematika, természetismeret- munkatankönyv formában, több szinten, differenciáltan dolgoz fel.

 

A könyvek a    gondozásában jelennek meg.

 

Értékelés

A Gyermekek Háza programban a pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése, a hibák tanulási folyamat részeként való kezelése.  

Programunk alapelvei nehezen egyeztethetők össze az osztályzatokban kifejeződő minősítő értékeléssel. Célunk, hogy az értékelés:

  • ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be;
  • számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött;
  • megjelenjék, hogy a gyerek saját lehetőségeit mennyire aknázta ki.

Ennek érdekében az első hat évfolyamon szövegesen értékeljük tanulóink teljesítményét.   

Az első három évfolyamon a tanulók értékelése félév zárásakor és a tanév végén történik.  A tanévközi értékelés a negyedik évfolyamtól kezdődően jelenik meg.

A hatodik évfolyam második félévében jelennek meg az érdemjegyek, az év végi záró értékelés osztályzatokkal történik.

Programunk az első négy évfolyamot egységként kezeli, tantervünk a negyedik osztály végén adja meg a továbbhaladási feltételeket, addig az automatikus továbbhaladás elvét követi, igazodva a gyerekek eltérő fejlődési üteméhez.